Gyulától 11 km-re Kétegyháza irányában található a 20. század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját bemutató múzeum, mely 1979-ben védetté lett nyilvánítva. Az ide látogató turisták különböző lovas programokban vehetnek részt.
Tanyamúzeum (11 km)
Doboz-Szanazug (7 km)
Szanazug a központtól 7 km-re – a Fehér és Fekete-Körös összefolyásánál – a Kettős-Körös partján fekszik. Gyönyörű környezetben, nagy kiterjedésű ártéri erdőben a vízi sportok széles választéka várja a felüdülni vágyókat. Szabadstrand, éttermek, hajókikötő, kajak-kenu kölcsönzés, 2 órás sétahajózás idegenvezetéssel, röplapda pálya, ping-pong asztal .
Városerdő (7 km)
A Fekete-Körös bal partja mentén, Gyulától 7 km-re Sarkad felé, található üdülőtelep és szabad strand, ahol éttermek, kajak-kenu kölcsönzés várja a pihenni vagy sportolni vágyókat. Mindenkinek ajánlom Robi éttermét, ahol igazi házias ételekben és kiszolgálásban lesz részük.
Póstelek (10 km)
A Pósteleki Parkerdő számos lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. Az autósmoziban nyáron rendszeres filmvetítéseket tartanak, télen pedig jégkorcsolya pálya várja a látogatókat. A parkerdő területén fél napos kirándulásokat lehet tenni, meglátogatva az egykori Wenckheim-kastély romjait. Az állatsimogató igazi élmény a kisgyermekeknek. A parkerdő területén a felújított Mókus Csárdában a helyi ételeket kóstolhatják meg a látogatók.
Szabadkígyós (15 km)
Legjelentősebb látnivalója az eklektikus stílust képviselő Wenckheim-kastély mely 1875-79 között Ybl Miklós tervei alapján épült. A kastélyt övező 25 ha természetvédelmi terület angol és franciaparkjában számos különleges faféle pompázik. A települést körülvevő természeti kincsekben bővelkedő puszta és erdőség, madár és növényi ritkaságokban gazdag.
Mályvádi erdő (9 km)
A Fekete Körös mentén húzódó hatalmas erdő, árvízi tározó, természetvédelmi terület, őstölgyessel. Jelentős és híres dámvad populációjáról, amelynek néhány példányát szinte elkerülhetetlenül megpillanthatja a túrázó.
Mályvád Teljesítménytúrák
Legközelebb: 2013.08.31. szombat A Mályvád Teljesítménytúrák a Körösök Völgye Turista Egyesület által évente egy alkalommal megrendezett túra jellegű sportesemény. A rendezvény célja a Békéscsaba – Gyula környékén található természeti értékek bemutatása szervezett körülmények között. A túra hagyományosan augusztus végén, általában a hónap utolsó szombatján kerül megrendezésre, gyalogosoknak 4, kerékpárosoknak 1 távon.
A rendezvény teljesítménytúra besorolású, vagyis a túrázók előre kijelölt útvonalon, vezető nélkül, egyénileg vagy csoportosan, nem verseny jelleggel haladnak végig. A távokat az előre megadott ellenőrző pontok érintésével, a megadott szintidőn belül kell teljesíteni. A résztvevők nevezési díj ellenében ellátást (hideg-meleg ételt, vizet, igazoló füzetet térképpel), sikeres teljesítés esetén díjazást (jelvényt vagy kitűzőt) kapnak.
Az útvonal kiemelt értéke az eldugott, csak kevesek által ismert Mályvádi-erdő, amely hazánk ezredik természetvédelmi területe. Ezen túl számtalan egyéb látnivalót érint az útvonal: a középkori gyulai téglavárat és a Várfürdőt, a Duzzasztót, az Almássy Wenckheim kastélyt Gyulaváriban, a Fekete-Körös változatos medrét, a városerdei és szanazugi üdülőtelepeket, XI. századi Sámson várának kaputornyát az ősi Doboz falu mellett, illetve a Pósteleki kastélyparkot. Mindenkit szeretettel várnak a rendezők, információk a www.kvte.hu/malyvad honlapon érhetők el.
A TÚRÁK ÚTVONALAI
A résztávok alapja egy közel 55 km-es körtúra Gyula térségében, amelyet a Gyula – Városerdő szakasz két kisebb körre oszt, lehetővé téve rövidebb körtúrák kijelölését (40, 30 km). A 20 km-es útvonal a lehető legrövidebb távon mutatja be a Mályvádi erdő hangulatát, az Őstölgyes érintése nélkül.
Melyik távot érdemes választani? Az 55 és 40 km-t a felkészültebbeknek javasoljuk, akik már részt vettek hasonló rendezvényen. A 30 és 20 km-es távokat bárkinek ajánljuk, kezdőknek, gyerekeknek, családoknak. Ha nem tudsz dönteni, nevezz nyugodtan a nagytávra (55 km), mert ha útközben elfáradsz, akkor a 25. km-nél, a Városerdei ponton ingyen átnevezhetsz a 30-as túrára.
Kerékpárral csak az 55 km-es táv választható.
A RÉSZTÁVOK ADATAI
| Mályvád 55 gyalog | |
| Útvonal | Gyula, rajt – Vár, Várfürdő – Duzzasztó – Gyulavári – Solymos – Mályvádi Őstölgyes – Sitka – Városerdő – Remete – Szanazug – Sámson vára – Doboz – Marói-erdő – Póstelek – Hajlás-erdő – Gyula, cél |
| Tényleges táv | 53,5 km + 300 m |
| Szintidő | 13 óra |
Egyéb Túraútvonalak:
Doboz-Szanazug sajátos alföldi vidéke a természetjárásra kiváló lehetőségeket nyújt. Keresztülmegy ezen a vidéken a Békés megye középső részének értékeit bemutató Mályvád Teljesítménytúra 30 és 55 km-es távú útvonala is, és Szanazug a kiindulópontja a Nemzetközi Körös túrának is, amely a Kettős- és a Hármas-Körös folyón a Szarvas-Békésszentandrási holtágon halad. 2007-től előre láthatólag a magyar-román Fekete-Körös Túra érkezési pontja lesz Szanazug. Természetesen nemcsak a szervezett túra lehetőségét nyújtja e vidék, hiszen számos helyet érdemes felkeresni a környéken.
Hajdúirtás-Farkaszug
Már honfoglaláskor lakott hely volt. Az 1961-83. között végzett ásatások mintegy 36 házat tártak fel. Ezek az Árpád-kori épületek 240×240 cm, illetve 280×360 cm nagyságúak és 60-100 cm-re a földbe süllyesztettek voltak. Az ásatások feltárták az épületek belső berendezését és előkerültek a különböző használati tárgyak: orsógombok, hálónehezékek, vasszerszámok, fazekak, fenőkövek, csonteszközök. Hajdúirtást a lakói a XII. század végén elhagyták, és bizonyára a környező településekre, Alsó- vagy Feső-Dobozra, illetve Szanába költöztek.
Sámson-vára
A Fekete-Körös egy keletre nyitott kanyarulatában fekvő kb. 100 m átmérőjű bekerített, lekerekített sarkú sáncvár volt. A sáncok ma kb. 1 méter magasan emelkednek ki a környezetből. Azok szélessége közel 4 méter. Az ásatások szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá, és fából épült tornya is volt. A lakóépületek a vár eszaknyugati részén helyezkednek el. Minden valószínűség szerint a X-XIII. századig állt fenn.
Felső-Doboz (Faluhely)
Árpád-kori falu, templomos hely. A templom romjai még e század elején is megvoltak. Falai 25x15x5 cm méretű téglából épültek a XI. században. A templom hajója 8.5×7 m, az oltárrész 5×5 m-es volt. E templom hajójában 18, a templomon kívül 66 sír maradványait hozták a felszínre az 1976-80 között folyt ásatások. A környéken több Árpád-kori ház maradványait is megtalálták, onnan horgok, kések, sarlók, edénytöredékek, sarkantyúk, nyílhegyek stb. kerültek elő. A Fekete-Körösbe itt torkollik bele a Fekete ér. A folyó itt sok-sok évszázadon át malmot hajtott. Tudunk az 1511-ben itt működő kétkerekes vízimalomról, amely egy kétszintes fűrészmalom volt. Az idevezető erdei utak tették lehetővé szállítást.
Remete
Az Árpád-házi királyok ideje alatt pálosrendi szerzetesek kolostora volt itt. Később település lett, amely a török korban pusztult el.
Az erdei töltésekről
A dobozi, remetei és vári erdőket, melyek a Fekete- és Fehér-Körösök között és mellett terültek el, erdei töltések hálózták be, amelyek csak itt alakultak ki. Jórészt jelenleg is megvannak. Kialakulásuk évszázadokon keresztül történt. Ezek az utak bonyolították a személyforgalmat, a faanyagok és más termékek szállítását, valamint postaútként is szolgáltak. Magasságuk általában 1-1.5 m, szélességük 3-4 m, egy-egy út hossza általában 4-5 km.
Mezőhegyes (60 km)
A mezőhegyesi ménesbirtokot II. József császár alapította 1784-ben. Közel 60 épülete ma is védett, agrártörténeti emlék. Itt található az ország legrégebbi fedett lovardája, mellette istállók, karámok, futtatók.